1. Bérbeadás adózásaMikor kell az adóhatósághoz a bérbeadási tevékenységet bejelenteni és adószámot kérni?
    Ha a bérbeadás jellege kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás nyújtása, ha közlekedési eszköz tárolására szolgáló épületet, építményt, vagy ha az ingatlanhoz szorosan hozzátartozó gépet, berendezést adunk bérbe. Minden más esetben a bérbeadás adóazonosító jellel történik.
  2. Milyen nyomtatványon kell bejelentkezni az adóhatósághoz?
    14T101 nyomtatványon a tevékenység megkezdését követően 15 napon belül.
    A nyomtatvány áfa nyilatkozatot tartalmaz. Az 1.pontban felsoroltakon kívüli bérbeadás esetén a nyomtatványon jelölni kell, hogy kizárólag közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez. Az Áfa tv lehetővé teszi az adómentes bérbeadási tevékenységet adóköteles tevékenységként bejelenteni. Az adózónak a részére legelőnyösebb változatot kiválasztani. Az 1. pontban felsorolt tevékenységek esetén az alanyi adómentesség választása a célszerű. ha az éves szintű bevétel nem haladja meg a 6 M Ft-t.
  3. Igaz-e, hogy minden bérbeadó az általános forgalmi adó alá tartozik?
    Mindenkire, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat, vonatkozik az Áfa törvény, abban az esetben is, ha adószámmal nem rendelkezik.
  4. Kell-e vállalkozói bankszámlát nyitni a bérbeadás esetén?
    Abban az esetben, ha adószámmal rendelkezik, és nem alanyi adómentes tevékenységet végez, akkor kell vállalkozói bankszámlát nyitni.
  5. Kell-e számlát kiállítani a bérleti díjról?
    Abban az esetben, ha adószámmal rendelkezik, igen.
  6. Az adómentes tevékenységet folytatóknak kell-e a szerződésen kívül valamilyen bizonylatot kiállítaniuk?
    Számviteli bizonylat kiállítására kötelezettek, amelynek tartalma megegyezik a számláéval.
  7. Mi számít adóköteles bevételnek?
    A pénzügyi rendezéshez kötődik az adókötelezettség.
  8. Mikor adómentes a termőföld bérbe adásából származó jövedelem?
    Ez a jövedelem akkor adómentes, ha a haszonbérbeadás, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján, legalább 5 évre szól.
    Az ilyen szerződés alapján felvett jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni akkor, ha a szerződés öt éven belül megszűnik (kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt). A késedelmi pótlékkal növelt adót a magánszemélynek a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként kell megállapítania és megfizetnie.
  9. Van-e nyilvántartás vezetési kötelezettsége a bérbeadónak?
    Abban az esetben, ha a bevétellel szemben nem kíván költséget elszámolni, akkor bevételi nyilvántartást kell vezetni. Ha a tételes költségelszámolást választja a bérbeadó, akkor készíteni kell egy olyan kimutatást, ahol mind a bevételek mind a kiadások beazonosítható módon felvezetésre kerülnek, és a jövedelem kiszámítása nyomon követhető.
  10. Igaz-e, hogy a bérbeadásból származó jövedelem csökkenthető bérelt ingatlan bérleti díjával?
    Igen. Abban az esetben, ha a bérelt és bérbe adott ingatlan nem egy településen van. Ennek feltétele, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével (például önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozói tevékenység bevételével) szemben nem számolja el a bérleti díjat, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.
  11. Milyen adót kell a bérleti díjból származó jövedelem után fizetni?
    16% személyi jövedelemadó és ha a jövedelme meghaladja 1 M Ft-t, akkor a  teljes jövedelem után 14% egészségügyi hozzájárulást ( EHO) kell fizetni. A megfizetett EHO évenként maximum 450.000 Ft, amely tartalmazza a magányszemélytől levont egészségbiztosítási járulékot, az osztalék után megfizetett EHO összegét, az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
  12. Mikor kell a magánszemélynek adó előleget fizetnie?
    Ha a bérleményt magánszemély bérli, akkor a bérbeadó köteles negyedévente a negyedévet követő hó 12-ig adóelőleget fizetni a kiszámított jövedelem után.
    Ha a bérlő vállalkozás, akkor a bérleti díjból, mint kifizető, köteles az adókat levonni, bevallani és az adóhatóságnak megfizetni, amelyről a bérbeadó felé a kifizetésenként adóigazolást kell kiadnia.
  13. Hová és hogyan kell a föld bérbeadása után az adó bevallani és megfizetni?
    A termőföld bérbeadásából származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha a jövedelem kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy ha a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentes.
    Abban az esetben, ha magánszemélynek adja bérbe a földet és az adóköteles, akkor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 176. § (4) bekezdése szerint az adóbevallást a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. Amennyiben a föld Budapest közigazgatási területén fekszik, akkor az önkormányzati adóhatóságnak a fővárosi főjegyzőt kell tekinteni. Ha a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez föld bérbeadásából bevételt, akkor az adóbevallást és az adófizetést is önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig teljesíti. Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adóelőleget a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg.