Magyarország adózási előírásai a magyar illetőségű magánszemélyek belföldről és külföldről származó jövedelmeit adózás alá vonják. A kettős adóztatásra vonatkozó egyezmények a külföldről származó jövedelem magyarországi adóztathatóságára vonatkozóan korlátozást jelentenek. Azt határozzák meg, hogy adott jövedelmek a magánszemély illetőségeként, vagy adott országban adózik, továbbá magánszemély illetőségére vonatkozóan előírásokat tartalmaznak, és eljárási módokat állapítanak meg.
Külföldről származó jövedelem esetében a legfontosabb kérdés mindig az, hogy hol van a magánszemély adózási illetősége, melyik állammal áll adózás szempontjából a legközelebb, Vigyázat: az állampolgárság nem azonos az adóztatási illetőséggel.
A magyar illetőség szempontjából vizsgálandó, hogy magyar állampolgár-e, 183 naptári napnál többet tartózkodik-e Magyarországon, kizárólag Magyarországon van-e állandó lakhelye, itt van-e létérdekeinek központja (családi, gazdasági kötődések).
Az egyezmények alapján, külföldről származó jövedelem esetében az első vizsgálandó szempont, hogy a magánszemélynek hol van állandó lakhelye. Ha csak egy államban van, akkor adókötelezettsége is ott keletkezik. További vizsgálatnak helye nincs.
Ha mind a két államban rendelkezik lakóhellyel, akkor vizsgálandó a létérdekek vagy az életvitel központja. Ez a hely, amelyhez a magánszemélyt a szorosabb személyi és gazdasági kapcsolatok kötik. Ilyen kapcsolat elsősorban a jövedelemszerzés, így a munkavégzés, a vállalkozás helye. Ugyancsak ilyen kapcsolat a családi, szoros baráti, kulturális, nemzeti kapcsolat is. A nemzetközi gyakorlatban általánosan elfogadott, hogy ezeket együttesen kell vizsgálni, és előfordulhat, hogy az erős családi, baráti, kulturális kapcsolatok nagyobb súllyal essenek latba, mint a gazdasági. Azaz, ha egy magánszemély egy külföldi államban dolgozik, de onnan naponta, vagy akár csak a hétvégékre a Magyarországon élő családjához visszatér, jövedelmével a magyar családját tartja fenn, és más személyes kapcsolatai is Magyarországhoz kötik, akkor megállapítható, hogy ez a személy Magyarországon bír illetőséggel. Természetesen az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók (házastárs, élettárs, gyermekek) lényegesen nagyobb súllyal esnek latba, mint más rokonok. Így egy egyedülálló személy esetében sokkal nagyobb az esélye annak, hogy az illetősége a munkavégzés államában legyen megállapítható. Abban az esetben, ha a magánszemély a külföldről származó jövedelmet magyar bankszámlára utalja, és ebből fizetik a családi megélhetést itthon, már biztosan magyar illetőségűvé válik a jövedelem.
A fentiek alapján az alábbi megoldásokat találom célszerűnek:
- Kérjen illetőségi igazolást. Ha külföldről származó jövedelme van, és a kettős egyezmény alapján úgy gondolja, hogy ez a jövedelem nem magyar illetőségű, akkor minden évben, amíg külföldön tartózkodik, kérjen az adott ország adóhatóságától illetőségigazolást, abból a célból, hogy a magyar adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés során a külföldi adóügyi illetőségének fennállását bizonyítsa.
- Drasztikusabb megoldás, ha a külföldön tartósan dolgozó magánszemély megszünteti magyarországi lakhelyét, állandó lakhelye kizárólagosan külföldön van, és nem tart fenn magyarországi bankszámlát. Ebben az esetben az adózási illetőség az a hely, ahol az állandó lakhelye van.
dr. Tódor Krisztina
adószakértő
iroda@tamaszado.hu