Az ajándékozási illeték tárgy; az ingatlan és ingó ajándékozása, vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, vagy ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás (ideértve a követelés elengedését is).
Az előbbiekben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja.
Ajándékozási illeték kötelezettség keletkezik:
- Az ingatlan, ingó ajándékozásáról szóló a szerződésről kiállított okirat aláírása napján.
- Külföldön kiállítottak okirat esetén azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény bekövetkezett, vagy az ajándékozási szerződés megkötése napján.
- Vagyoni értékű jog ajándékozása esetén – ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik.
Illetékmentes az egyenes ági rokonok és a házastársak közötti ajándékozás.
Kik számítanak egyenes ági rokonnak? Azok, akiktől származol, örökbe fogadás útján a családba kerülők, apasági nyilatkozattal elismert leszármazottak.
Tehát nem egyenes ági a nagynéni, nagybácsi, a keresztmama, a sógor koma, a házastárs.
Az ajándékozási illeték mértéke: lakás, vagy ahhoz kapcsolódó jog után 9%, ingóság után 18%.
Az ajándékozást az állami adóhatósághoz az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül be kell jelenteni a AVBA nevű nyomtatványon. Az illetékmentes ajándékozást nem kell bejelenteni az adóhatósághoz 2013. január 1. óta.
Ingó tárgyak ajándékozása
A 150 ezer forint alatti ingó-ajándékozásokkal kapcsolatban lényeges szempont, hogy csak akkor nem kell a megajándékozottnak illetéket fizetnie, ha az ajándék értéke kisebb 150 ezer forintnál és az ajándékozásról nem állítanak ki okiratot. Okirat készítése esetén ugyanis az ingóajándék is az „első forinttól” illetékköteles. Az értéket „ügyletenként” kell vizsgálni, vagyis nincs összeszámítási szabályt.
Magánszemélytől kapott pénzajándék
2013. január 1.-vel megszűnt a takarékbetétek ajándékozásának illetékmentessége és ezzel annak a gyakorlatnak a háttere, amikor a megajándékozott részére bankszámlájára történő utalás illetékmentessé tette a pénzajándékot függetlenül az összegtől.
A változás következtében a nem egyenes ági rokonok közötti pénzajándék után 18% illetéket kell fizetni, ha arról okiratot állítottak ki, vagy okirat kiállítása ugyan nem történt, de az összeg a 150 ezer forintot meghaladja.
Tárgyi ajándékok
Nem kell ajándékozási illetéket fizetni, ha például a keresztszülő okirat kiállítása nélkül ajándékoz a keresztgyermekének egy 140 ezer forint értékű laptopot vagy a lánykérés során átadott jegygyűrű értéke nem több mint 150 ezer forint. Az említett összeghatár fölötti ajándék után ajándékozási illetékkötelezettsége keletkezik a megajándékozottnak, akkor is, ha a keresztapa egyben nagybácsi, a menyasszonyból pedig hamarosan feleség lesz.
Ezt a szabályt kell alkalmazni a nászajándékok esetén is, figyelemmel arra, hogy azt – jellemzően – az ifjú házasok közösen kapják. A nászajándék után tehát akkor keletkezik illetékkötelezettség, ha a kettejüknek adott ingóajándék értéke meghaladja a 300 ezer forintot. Ha az egyenes ági rokonoktól kapnak ajándékot, akkor 150.000 Ft-t meghaladó érték után kell illetéket fizetni.
Ingatlan ajándékozás
Illetékmentes az az ingatlan, amelyet a szülők vásárolnak gyermeküknek. Ha a szülők az ingatlant a gyermekük házastársának nevére vásárolják, akkor már illetékköteles, mert a gyermekük házastársa nem egyenes ági rokon.
A nem egyenes ági rokon részére ajándékozott ingatlan illetékkötelezettsége az ingatlan értékének 9%-a.