A pálinkafőzés szabadsága a 2015. évben is megilleti a magánszemélyeket, annak gyakorlása azonban továbbra is csak a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben leírt szabályok szerint lehetséges.
Jogszabályi háttér
A Jövedéki adó törvény (Jöt.) 63. §-ának 11. és 12. pontjai határozzák meg a magánfőzés, illetve a magánfőző fogalmát.
A Jöt. 67/A §-a pedig előírja a magánfőzésre, más szóval a házipálinka-főzésre vonatkozó bejelentési és bevallási szabályokat, továbbá azt, hogy a főzött pálinka milyen módon használható fel.
Az önkormányzati adóhatóság adóztatási hatásköréről a Jöt. 5. §-ának (9) bekezdése, a bevétel jogosultjáról (amely a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzat) pedig a Jöt. 3. §-ának (3) bekezdése rendelkezik.
Az adó mértékét a Jöt. 64. §-ának (6) bekezdése rögzíti. Január 1-jétől jelentősen változtak a magánfőzésre vonatkozó adózási szabályok.
A főzésre használt berendezést be kell jelenteni és a bevallást kell benyújtani a magánfőzésről.
A pálinkafőzés után fizetendő adó helyi adónak számít és önkormányzati adónak minősül. Helyi adónak minősül, de az önkormányzatok nem dönthetnek, hogy bevezetik-e ezt az adót, vagy nem. Bevezetése kötelező érvényű.
Az önkormányzati adóhatósághoz benyújtandó bejelentési, továbbá az adóbevallási nyomtatványt a 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet 11., illetve 12. melléklete tartalmazza. A helyi önkormányzatnál beszerezhető
Magánfőző fogalma:
– csak az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy lehet, aki
– saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és
– párlat készítésére alkalmas saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik
Magánfőzés fogalma:
– a magánfőző lakóhelyén és/vagy gyümölcsösében
– legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen,
– évente legfeljebb 50 liter 866 térfogatszázalékos etil- alkoholtartalmú párlatot (86 fokos pálinkát), vagy legfeljebb ezzel megegyező mennyiségű etil- alkoholt tartalmazó nagyobb párlatmennyiséget kell érteni. Például az 50 fokos pálinkából 86 liter mennyiség készíthető.
A fenti – főzésre és főzőre vonatkozó – feltételeknek együttesen kell teljesülnie.
Törvénysértésnek számít például:
- a vásárolt gyümölcsből való párlatkészítés
- az évente készített párlat mennyisége az 50 litert (vagy 86 fokosnál alacsonyabb alkoholtartalmú ital esetén ettől arányosabb nagyobb mennyiséget) meghaladja
- nem saját tulajdonú berendezéssel történik a pálinkafőzés.
- a berendezés nem felel meg az előírásoknak
Mit kell bejelenteni és meddig?
A 2015. január 1-jétől hatályos Jöt. módosítás értelmében a magánfőző a desztillálóberendezés beszerzését köteles bejelenteni a beszerzést (vásárlást) követő 15 napon belül a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A bejelentési kötelem vonatkozik arra a berendezésre is, amelynek a magánfőző 2015. január 1-jét megelőzően már tulajdonosa volt. Ez utóbbi esetben a bejelentést 2015. január 15-ig kellett volna megtenni.
Bejelentési kötelezettség elmulasztása
Ha a berendezést még nem jelentették be, akkor elvileg az önkormányzati adóhatóság bírságot szabhat ki. Vélhetően nagyobb szigorral jár el azonban akkor, ha a bejelentési kötelezettség elmulasztását ő tárja fel, vagy a jövedéki hatóság (a vámhatóság), ha egy nem bejelentett készüléken való főzésre bukkan (például egy jóakaró jelzése alapján). Mindenképp célszerű tehát a tavaly vagy még korábban beszerzett pálinkafőző berendezést akár késedelmesen, ez év január 15-ét követően bejelenteni.
Vásárlási bizonylat megőrzésének kötelezettsége
Külön szabály, hogy a magánfőző köteles megőrizni a desztillálóberendezés megszerzésének jogszerűségét igazoló iratot és egy ellenőrzés esetén azt bemutatni. Ez az irat lehet a vásárlásról szóló számla, nyugta, más magánszemélytől való vásárlás esetén az adás-vételi szerződés, vagy irat arról, hogy szóban kötött szerződés alapján jutott a magánszemély a berendezéshez.
A bejelentés tartalmazza:
A magánfőző természetes azonosító adatait, lakcímét, elérhetőségi adatait, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, helyrajzi számát, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. Több tulajdonos esetén valamennyi tulajdonostárs adatát fel kell tüntetni.
Mit és mikor kell bevallani, megfizetni ?
A magánfőzőnek tárgyévet, azaz a magánfőzés évét követő év január 15-éig a magánfőzött párlat utáni adóbevallási és fizetési kötelezettségét a lakóhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság számára kell teljesítenie. Adót bevallani és fizetni először 2016. január 15-ig kell, mégpedig a 2015-ben előállított párlat után.
Adó mértéke:
A magánfőzésben előállított párlat adója – függetlenül a főzött mennyiségtől – átalányjelleggel évi ezer forint.
Ha a magánfőző 2015. évben nem főzött párlatot, akkor nem kell adót bevallani és fizetni, azonban – desztilláló berendezés tulajdonlása esetén – a bejelentési kötelezettség az adott évben pálinkát nem főző személyre is vonatkozik.
Mit lehet tenni a lefőzött párlattal?
Nyilván lehetséges annak elfogyasztása, akár baráti, ismerősi körben, mégpedig a főző lakóhelyén vagy a főzés helyszínén. A lefőzött párlatot lehet tárolni és birtokolni, illetve lehetséges pálinkaversenyre is elszállítani. Ez utóbbi esetben az önkormányzati adóhatóságtól kell igazolást kérni a párlat legális eredetéről, azaz arról, hogy a főzés bejelentett készüléken történt és az adót a párlat után megfizették.
A pálinkát kizárólag alkoholtermék adóraktár számára lehet értékesíteni, azaz olyan szervezet számára, amelyik alkoholtermék-adóraktári engedéllyel rendelkezik. Ilyen célú eladás esetén szintén az önkormányzati adóhatóságtól kell igazolást kérni a pálinka eredetéről.
Mi a teendő, ha 50 liternél többet főztem?
Az évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről. A bejelentést legalább 3 munkanappal a megsemmisítési eljárást megelőzően kell megtenni. A megsemmisítés csak a vámhatóság kifejezett hozzájárulása esetén kezdhető meg. A megsemmisítés a vámhatóság részvételének hiányában kizárólag a vámhatóság erre vonatkozó kifejezett hozzájárulása eseten végezhető el.
A megsemmisítés bejelentésre a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatvány szolgál, mely a letölthető a NAV honlapjáról (a nyomtatványon kell javaslatot tenni a megsemmisítés módjára is). E nyomtatványt kell kitölteni és lehetőség szerint legalább 3 munkanappal a tervezett megsemmisítési időpont előtt beérkezően (postai úton, faxon vagy elektronikus úton) eljuttatni a párlat megsemmisítésének helye szerinti jövedéki szervhez, annak érdekében, hogy a megsemmisítéshez szükséges egyeztetés lefolytatható legyen. (http://www.nav.gov.hu/data/cms356061/Bejelentes_nyomtatvany.pdf)
Mely hatóság jár el a pálinkafőzés adóztatás kapcsán?
A magánfőzés utáni adóztatási feladatok megoszlanak az önkormányzati adóhatóság és a jövedéki adóügyben egyébként illetékes vámhatóság (NAV) között.
Önkormányzati feladatok
A desztillálóberendezés bejelentésével, a bejelentés elmulasztásával, az adó bevallásával, a bevallás elmulasztásával, az adó megfizetésével és a megfizetés elmulasztásával, késedelmével összefüggő feladatokat a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóság látja el.
NAV feladatai
A magánfőzés jogszabályszerűségének ellenőrzése, a lefőzött többletmennyiség megsemmisítésével kapcsolatos feladatok ellátása, az illegális főzés szankcionálása a NAV feladata.
dr Tódor Krisztina
adószakértő
iroda@tamaszado.hu